A sakktörténet 11 legőrjítőbb pillanata

Király vagy gyalog, végül mindketten ugyanabba a dobozba kerülnek a játszma végén! Mert erről szól a küzdelem lóval, királynővel, futóval és bástyával – ez a sakk, minden idők egyik legjobb háborút szimuláló játéka! November elején debütál a magyar mozikban a Mesterjátszma című thriller. Tóth Barnabás filmje Stefan Zweig Sakknovelláját dolgozza fel. Hősei az utolsó menekültvonattal hagyják el Budapestet 1956 novemberében. Mielőbb szeretnék elérni a nyugati határt, kibontakozik egy nagy sakkjátszma, miközben a hatalom emberei kínzással próbálják kiszedni belőlük a titkokat.

A sakk története is tele volt szürreális helyzetekkel. Vannak rutinos mesterek, akik bekötött szemmel is tudnak sakkozni. Egy életfogytiglanra ítélt bűnöző meg úgy döntött a rács mögött, hogy átveri a sakkértékelések rendszerét Amerikában, és egy ügyes orosz sakkozó sorozatgyilkossá vált, közel 60 áldozatok adott mattot.

A tábla mellett vereséget szenvedők a régi korokban megverték előjelű ellenfeleiket, és a botrányos esetek háborúkhoz, kivégzésekhez vezettek. A sakk az évek során összefonódott a titkosszolgálati kódokkal, legyen szó a szovjet KGB-ről, vagy a második világháborús német Enigma kódjainak feltöréséről – amihez sakkmestereket is bevetettek.

Ismerjük meg a sakk 11 legizgalmasabb pillanatát!

Az ifjú Bobby Fischer szerint:

a sakk jobb, mint a szex!

19 évesen veszítette el a szüzességét, és utána ez volt a szakvéleménye az élete örömforrásaitól. Fischert teljesen lekötötte a sakk. Fischer gondolkodásmódja teljesen megváltoztatta a sportágat, azonban semmi más nem tudta lekötni a sakkon kívül.

Kirúgták az iskolából, kimaradt a gimiből, mert nem tudott beilleszkedni az iskolarendszerbe,  ehelyett inkább a sakk megszállottja lett. 13 évesen már pszichoanalitikusnál járt, és minden alkalommal sakkoznia kellett vele a lélekbúvárnak. Ez kellett sahhoz, hogy kialakítson valamilyen kapcsolatot Fischerrel.

Leghíresebb sakkmeccsét 13 évesen játszotta, amit az évszázad összecsapásának tituáltak. Karrierje viszont igen rövid volt: 1972-ben megszerezte a világbajnoki címet, aztán hamarosan befejezte a profi sakkozást.

A Török nevű sakkautomata egy óriási átverés volt a 18. század végén

Jóval a szuperszámítógépek előtt, már 1770-ben akcióba lendült Wolfgang von Kempelen báró Török nevű automata sakkozógépe. A „robot” egy oszmán pasa emberméretű másaként jelent meg. Játék előtt a gép tulajdonosa megmutatta a tábla alatt a rettentően bonyolult gépezetet. A Török mozgatta a kezét, bárgyú arckifejezéseket tett – és mindenkit legyőzött a sakktáblán. Valójában egy agyafúrt emberi sakkozó irányította a Törököt a gépbe rejtőzve, ő mozgatta mechanikusan a figura kezét. A „gép” egy csomó nagy skalpot szerzett. Kempelen egész Európát végigturnézta vele, még Napóleont is legyőzte.

A szerkezet 1854-ben műszaki hiba miatt kiégett és tönkrement, mielőtt lelepleződhetett volna a csalás.

Sakkguru a sittről, aki majdnem átverte az értékelési rendszert

Az életfogytiglani börtönre ítélt Claude Bloodgood megtanította sakkozni a környezetében lévő fogvatartottakat, és sorra sakk-mattot adott nekik Amerikában.

Az értkelési száma így folyamatosan nőtt a sakklistákon, egy időben a második legmagasabb minősítést sikerült elérnie az Egyesült Államokban. Ha nem élt volna börtönben, meghívást kellett volna kapnia az ország legnagyobb sakkversenyeire. A rácsok viszont közbeszóltak, de Bloodgood rámutatott, milyen könnyen átverhető a sakk értékelési rendszere.

A sakkfüggőség okozta Al-Amin kalifa halálát

A források szerint időszámításunk szerint 813-ban rátámadt a testvére, al-Mamun. Seregei ostrom alá vették az abbászida fővárost, Bagdadot.

Még a vérfürdő sem érdekelte a kalifát, mert épp egy vérre menő sakkmeccset játszott kedvenc eunuchjával, Kautharral. Hiába figyelmeztette a hírnök, hogy meneküljön, míg van ideje – mindenképp mattot akart adni Kautharnak. Megnyerte a mérkőzést, de ellenfelei bejutottak a palotába, és lefejezték Al-Amint. Így fivére vette át az Abbászida Birodalom irányítását.

Gyilkos sakkmérkőzések, amelyek verekedéshez, háborúhoz és kivégzéshez vezettek

Fischer híres mondása szerint a sakk háború a tábla felett. Szerinte a cél az, hogy összetörjük az ellengél elméjét. Számára a sakkban az jelentette az elégedettséget, amikor sikeresen megtörte a játszmában ellenfele egóját. Veszteni megalázó, ezért sokan erőszakossá váltak egy-egy döntő mérkőzés után.

Hódító Vilmos a sakktáblánál megsemmisítő vereséget mért egy francia hercegre. Egy Al-Walid nevű ummajádi kalifa pedig megölte az udvaroncát, amikor rájött, hogy direkt engedte őt nyerni a sakkjátszmában.  Akkoriban a sakkészletek még kőből készültek, és a régi források szerint Al-Walid a saját embere fejéhez vágta a királynőt (a firzant), ez okozta a halálát.

Alekhine meg a vereséget nem bírt elviselni a sakktáblánál. Ilyenkor bútorokat dobált át a szobán, vagy több bútort tört össze dühében.

1027-ben Ulf gróf végérvényesen elveszítette a türelmét és felborította a sakktáblát Canute király egy lépése után. Canute nyomban elrendelte a gróf kivégzését. II. Henrik angol király és VI. Lajos, a francia uralkodó 1120-ban összeverekedtek egy sakkmérkőzés után, és ez egy 12 évig tartó háborút robbantott ki az angolok és a franciák között.

Sziámi macska, büdös szivar és vakító napsütés: elvetemült húzások a sakkpartner meggyengítésére

Mióta világ a világ, a dörzsöltebb sakkmesterek időnként Dr. Genyát idéző trükköket is bevetnek a játék megnyerésére. A 16. századi sakkguru pap, a spanyol Ruy Lopez szerint a nappal szemben kell átültetni az ellenfelet, akkor nyerhető ellene a meccs. Lucena még ennél is tovább ment: szerinte akkor sakkozz a riválissal, miután evett és ivott, mert az kinyírja a koncentrációját, és veszíteni fog!

A sakkpartner odafigyelése szivarfüsttel is gyengíthető. A 19. században Szymon Winawer büdös szivart fújt a vele játszókra, hogy kizökkentse őket. A durván babonás Alekszandr Alekhin a szerencsefaktor felpörgetésére a saját sziámi macskáját tette a sakktáblára, miközben arra is gyúrt, hogy allergiás reakcióval elvegye ellenfele lelkesedését.  Aztán persze megtiltották neki, hogy ezt csinálja. Ezért macskával az ölében játszott, vagy jobb híján a kedvenc dorombolójával díszített pulóverében.

Sakkozz bekötött szemmel!

A nagymesterek többsége lazán elképzeli a fejében a sakkállásokat. Akárcsak Magnus Carlsen.

Annyira, hogy a kubai José Raul Capablancának nem is volt otthon sakkészlete, mert feleslegesnek találta, fejben sakkozott. A bekötött szemű sakk erősen megterheli az agyat, ezért Garry Kaszparov ki sem próbálta ezt a furcsa sportot. Alekszandar Alekhin viszont már 12 éves korától bekötött szemmel küzdött a sakktáblán.

Ehhez aztán kell emlékezőtehetség, főleg, ha valaki olyan bevállalós, hogy egyszerre több ellenfél ellen játszik. A középkorban a bekötött szemű sakkozókról többen úgy gondolták, az ördöggel cimborálnak. A 18. században Francois-Andre Philidor két ellenfelet is legyőzött egy bekötött szemű játszmában. A szemtanúknak pedig nyilatkozatot kellett aláírniuk, hogy ez tényleg megtörtént…

A Sakktáblás sorozatgyilkos

Az orosz Alekszandr Pichuskin közel 60 embert ölt meg. 64 áldozattal akart végezni, a sakktábla minden mezőjének egy halottat „szentelve”.

Rendkívül intelligens és ingadozó hangulatú figura volt, miután gyermekkorában súlyos fejsérülést szenvedett. Sokat sakkozott a helyi parkban, azonban idővel inni kezdett, és sajnos a való világba ültette át a brutális sakk-matt gyakorlatát. Azóta életfogytiglani börtönben van, és a fiókba tette a sakktábláját.

Hipnotizőr, hidegháború és joghurtos színkódok Karpov és Korcsnoj összecsapásán

A világ egyik top elmejátékán néha még a legnagyobbak is gyerekes erőfeszítéseket tettek, hogy besározzák az ellenfelüket. Viktor Korcsnoj és Anatolij Karpov világbajnoki meccsén előbbi direkt tükrös napszemüveget vett fel, hogy elrejtse a szemét Karpov tekintete elől. Karpov meg teljesen kiakadt, mondván: elvakítja a szemüvegről visszavert fény. Korcsnoj rajongóinak meg az volt gyanús, hogy Karpovnak sakkozás közben joghurtokat vittek.

Mert úgy érezték, hogy a joghurtok színárnyalatnyi titkos kódok voltak, lépéseket sugalltak Karpovnak. Az epres joghurt egy bizonyos fajta lépést, a málnás meg egy totálisan másikat. Korcsnoj szerint ellenfele szurkolói között az első sorban ott rejtőzött egy parapszichológus. Szerinte ez a fura alak hipnotizálta őt, beavatkozott az agyhullámaiba. Korcsnoj ezért lett a hetedik game-re idegroncs…

Steinitz legyőzte Istent sakkban, de lecsukták kémkedésért

A sportág ikonja, a világbajnok Wilhelm Steinetz a modern sakk megalapítója. Viszont egy elég furcsa figura. Semmiképpen nem akart sakkból megélni, és amikor 1866-ban legyőzte a világ legjobb játékosát, Adolf Anderssent, azonnal világbajnoknak kiáltotta ki magát. Egoizmusa és borongós hangulata miatt a nagy szakállú, szemüveges Steinitz nem volt egy popkult jelenség a maga korában. Mihail Csigorin ellen védte meg világbajnoki címét távírókábelen keresztül (Steinitz New Yorkban volt, Csigorin meg Havannában). A New York-i rendőrség utána kémként tartóztatta le Steinitzet, mert sakklépéseit kémüzeneteknek hitték.

Később Steinitz azt állította, hogy telefonon kihívta Istent egy sakkra, és legyőzte egy extra gyaloglépéssel.

Mondta ezt egy olyan korban, amikor az elektromosságot még csupa rejtély övezte (természetfeletti eseményekhez kapcsolták), a telefonálás gyerekcipőben járt.  Aztán kiderült, hogy Stenitznek komoly mentális problémái voltak. 1899-ben elveszített egy sakktornát, és kénytelenek voltak szanatóriumba zárni.

A kémek imádják a sakkmeccseket

A játék egy csomó kalandos kémjátszmában szerepet kapott, mivel a Szovjetúnióban a sakk volt az egyik legmenőbb sport. A sakklépés a titkos üzenetek átadásának remek módszerévé lépett elő (a KGB külön könyvet írt a sakkra vonatkozó utalások megfejtéséről). Az 1960-as és 1970-es években a washingtoni szovjet nagykövetségnek külön sakkszakértője lett egy korábbi KGB-ügynök személyében. Bizonyos sakkmegjelölések titkos hadműveleti lépéseket jelentettek.

A sakk és a kódok feltörése között Alastair Denniston kifejezetten sakkozókat toborzott a német Enigma gép üzeneteinek megfejtésére. Az 1939-es sakkolimpia három mestere, Golombek, Alexander és Milner-Berry kivonult a versenyről, hogy jelentkezzen a Bletchley Park könyvtárába, ahol a kódtörő csapat munkálkodott. Fő kódfejtőjük Alan Turing matematikus volt, aki elkészítette a világ legjobb sakkprogramját, és hozzájárult a második világháború német hadműveleteinek leleplezéséhez, mert a kisujjában voltak az Enigma rejtjelei.

Mitől lesz valaki jó sakkjátékos?

Attól, hogy egy veszedelmesen összetett sakkjáték közben is képes összpontosítani, és több lépéssel az ellenfele előtt gondolkodni! Ebben segít a…